 |
[Welcome!!!] |
|
|
| | |
|
[Menü] |
|
|
| | |
|
[Chat] |
|
|
| | |
|
[Okosságok] |
|
| | |
|
[Híres emberek] |
|
|
| | |
|
[II. Világháború eseményei] |
|
|
| | |
|
[Tagok] |
|
[s'N!per]Higany
[s'N!per]Bëni
[s'N!per]Campi
[s'N!per]Dead I'm Killer
[s'N!per]Neon
[s'N!per]Bëni
[s'N!per]Clanck
[s'N!per]Higany
| | |
|
[Funpic] |
|
A nap képe:
| | |
|
[IP] |
|
 | | |
|
|
|
[Magyarország helyzete] |
|
|
Magyarország a II. Világháborúban
- Imrédy-kormány.
- Revíziós törekvés a külpolitika meghatározó irányvonala.
- 1938-tól a közelgő háborús konfliktus lehetőségével számolva a kormány minden eddiginél nagyobb hadseregfejlesztésbe kezd (győri program).
- 1938. aug. Magyarország elutasítja a Szlovákia elleni katonai támadást, Hitler ezért ekkor csak a Szudétaföldet csatolja a birodalomhoz (müncheni egyezmény).
- 1938. okt., magyar-szlovák tárgyalások a határrendezésről kudarcba fulladnak (ezért nagyhatalmi döntés követi a müncheni szerződés értelmében).
- 1938. nov. 2. 1. bécsi döntés (Csallóköz, Kassa, Ungvár, Munkács és környéke Magyarországhoz csatolása kb. 80%-a magyar nemzetiségű a lakosságnak), nyilvánvalóvá válik, hogy további revízióhoz a német segítség szükséges.
- Volksbund szervezetek működési engedélyt kapnak, csatlakozási óhaj Antikomintern Paktumhoz.
- Teleki-kormány (1939. márc.-tól) külpolitikai cél: Magyarország távoltartása a háborútól, revíziós törekvések kiteljesítése.
- 1939. márc. 15-18. Kárpátalja elfoglalása (itt élők nagyrész rutén és szlovák nemzetiségűek), stratégiailag fontos: közvetlen határ Lengyelországgal.
- Teleki nem támogatja a lengyelek elleni német támadást, Lengyelország veresége után megnyitja a magyar határt a lengyel menekültek előtt.
- Hitler Romániával kapcsolatos álláspontjának megváltozása után lehetőség nyílik Erdély megszerzésére, tárgyalások megszakadása után ismét nemzetközi (olasz-német) döntés.
- 1940. aug. 30. 2. bécsi döntés (Székelyföld és É-Erdély visszacsatolása 52 % magyar, 38% román, 10% német nemzetiségű).
- USA és Anglia megkérdőjelezi 2. bécsi döntés jogosságát.
- Németországnak hatalmas engedmények: III. zsidótörvény, növelik az élelmiszerexportot, német csapatok átvonulása, Szálasi szabadlábra helyezése.
- 1940. nov. 20. Csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez (semlegességi politika vége).
- 1940. dec. 12. Magyar-jugoszláv "örökbarátsági szerződés" aláírása.
- 1941. márc. németellenes jugoszláv politikai fordulat miatt Hitler elhatározza lerohanását (olasz, magyar, bolgár segítségre számít).
- 1941. ápr. 3. Teleki Pál öngyilkossága.
- 1941. ápr. 11. Magyar támadás Jugoszlávia ellen, gyors győzelem után Magyarország megkapja Bácskát, baranyai háromszöget, Muraközt (39% magyar,
19% német, 16% szerb nemzetiségű).
- Magyarország ezzel ismét soknemzetiségű országgá vált, gazdasági gyarapodás nem ált arányban a területivel.
- Jugoszlávia elleni támadás még nem jelentette a világháborúba kapcsolódást (Nagyhatalmak nem üzentek ekkor még hadat).
- A magyar politikai élet véleménye megoszlik a Szovjetunió elleni támadásba való bekapcsolódásról (németek sem kérik a magyar részvételt).
- Kassa 1941. jún. 26-i szovjet (?) bombázása (később kiderült provokáció volt) magával vonja a Magyarország hadba lépését a Szovjetunió ellen.
- 1941. dec. 7-én (hosszas várakozás után, számítva a magyar csapatkivonásokra) érkezik meg az angol hadüzenet.
- 1941. dec. 12. Magyarország kezdeményezi a hadüzenetet USA-ellen.
- 1941. III. zsidótörvény bevezetése (zsidók és nem zsidók közötti házasság és nemi kapcsolat tilos, fajgyalázásnak minősül), 1942. IV. zsidótörvény megtiltja a zsidóknak a földvásárlást, és a meglévők eladására kötelezi őket, munkaszolgálat bevezetése a zsidóknak (nem kaphatnak fegyvert, így védekezni sem tudnak támadás esetén).
- 1942. márc. Kállay-kormány.
- 1942. jan. Magyarország a németek megsegítésére 200 000 fős hadsereget (2. Magyar hadsereg) küld a keleti frontra (magyar hadsereg felszereltsége katasztrofálisan rossz).
- 1943. jan. szovjet támadás katasztrofális vereséget mér Voronyezsnél (Don mente) a 2. magyar hadseregre.
- A lakosság hangulatát a gazdasági helyzet romlása is befolyásolta a háború ellen (élelmiszer- jegyrendszer bevezetése, infláció a mezőgazdasági termékek és az ipari termelés nagy része Németországba vándorol).
- 1943. Kállay előzetes fegyverszüneti tárgyalásba kezd az angol-amerikai diplomatákkal (szövetséges feltételek: szövetségesek megjelenése után Németország ellen fordul, addig is csökkenteni kell a Németországnak nyújtott segítséget, magyar feltételek: a revízió során megszerzett területeket nem adja vissza) a franciaországi partraszállási terv miatt meghiúsul, magyar kormányzati körök szovjetellenessége miatt Sztálinnal nem hajlandók tárgyalni.
- 1944. márc. 18. Hitler-Horthy találkozó Klessheimben (Horthy csak hosszas tárgyalások után hajlandó beleegyezni Magyarország megszállásába.)
- 1944. márc. 19. Sztójay-kormány kinevezése, szélsőjobboldal bekerülése a kormányba, országot lényegében Veesenmayer a német teljhatalmú biztos vezeti.
- Intézkedések: felszólítottak minden baloldali, polgári és ellenzéki pártot, államapparátusban és a hadseregben személycserék, újságok betiltása, könyvégetés, nyersanyagok és élelmiszerek ellenszolgáltatás nélküli Németországba szállítása, újabb hadosztályokat küldenek a frontra, számos zsidóellenes intézkedés (sárga csillag viselése, földtulajdon megtiltása, deportálások megindulása, ezeknek Horthy júliusi erélyes fellépése vetett véget).
- Válaszul a megszállásra angol-amerikai bombázás indul Magyarország ellen.
- 1944. aug. 23. Romániai fordulat után kormányváltás Magyarországon: Lakatos Géza miniszterelnök vezetésével (enyhítik zsidóellenes intézkedéseket, politikai foglyok szabadon engedése, de a fegyverszüneti tárgyalásokat halogatják).
- 1944. okt. 11. Moszkvában Faragho Gábor aláírja a fegyverszüneti egyezményt (Magyarország kiüríti a megszerzett területeket, beszünteti a szovjet csapatok elleni hadműveleteket, hadat üzen Németországnak).
- Szovjet csapatok már magyar területen harcolnak (Szeged elfoglalása, Tiszán átkelés, Debrecen mellett a háború egyik legnagyobb tankcsatáját vívják).
- Horthy nem készíti kellően elő a kiugrási kísérletet, nem tájékoztatja kellően a hadsereget és a közvéleményt.
- 1944. Horthy okt. 15-i rádióbeszéde a kiugrásról (fia elrablásával zsarolva németek visszavonatják a kiugrási kísérletet, hadsereget nem tájékoztatják az átállásról).
- 1944. márc. 16. Szálasi-kormány megalakulása, Horthy lemondása (Szálasit a megüresedett kormányfői posztra "nemzetvezetői" címmel nevezik ki).
- Intézkedések: totális mozgósítás, újabb élelmiszer szállítmányok indulnak Berlinbe, csökkentik a fejadagokat, zsidóság újabb szisztematikus megsemmisítési kísérlete, terror tombolása.
- 1944. karácsonyára bezárul az ostromgyűrű Budapest körül, Szálasiék a Dunántúlra menekülnek.
- Egyházi vezetők kérése ellenére Szálasi nem adja át Budapestet harc nélkül (hatalmas véráldozat a főváros ostroma és felszabadítása).
- 1945. febr. 13. szabadul fel Budapest.
- 1945. márc. összeomlik a németek utolsó nagyobb dunántúli offenzívája.
- 1945. áprilisára felszabadul egész Magyarország.
- Szálasi és sok polgári személy, akik a szovjet hadseregtől rettegett, elhagyja Magyarországot.
| | | | |
|
|
|
[Welcome!!!] |
|
|
| | |
|
[Naptár] |
|
2024. Szeptember
| H | K | S | C | P | S | V | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 |
|
|
| | | |
|
[Videók] |
|
|
| | |
|
[Leírások] |
|
|
| | |
|
[CoD2 Letöltések] |
|
|
| | |
|
[CoD4 Letöltések] |
|
|
| | |
|
[Klánról] |
|
|
| | |
|
[Képek] |
|
|
| | |
|
[D-Day] |
|
|
| | |
|
[Ezeket leszedte] |
|
|
| | |
|
[Ryan01] |
|
|
| | |
|
[Csipa] |
|
|
| | |
|
[SG.hu Hírek] |
|
frameborder="no" border="0" marginwidth="0" marginheight="0" hspace="0"> | | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
