Érdekességek
- Magyarország a két bécsi döntést követően ujjongott. Az Erdélybe bevonuló csapatokat virágeső fogadta. Horthy Miklós az "országgyarapító" népszerűsége ezekben a hónapokban érte el csúcspontját, a kormánypárt is ekkor kapta a legtöbb voksost (73%). Az ország eufórikus hangulatára mi sem jellemzőbb, mint hogy az öngyilkosságok száma 1938-ról 1939-re 10%-kal esett vissza és a háborús években is igen alacsony maradt.
- Bárdossy László 1941. Dec. 12-én közölte az USA budapesti nagykövetével a hadüzeneti szándékot. Lépésé Roosevelt nem vette komolyan, s csak hónapokkal később terjesztette a Kongresszus elé. Az olasz külügyminiszter Ciano szerint a State Department illetékes tisztviselője és a washingtoni magyar ügyvivő között a hadüzenetet követő napokban a következő - nyilvánvalóan soha el nem hangzott, viszont a helyzet abszurditását tükröző és a budapesti ellenzéki körökben terjesztett - párbeszéd zajlott le:
- Magyarország ugye köztársaság? - Nem uram, királyság. - Akkor van királyuk? - Nincs, tengernagyunk van. - Akkor van flottájuk? - Nincs, mivel nincs tengerünk. - Van valamilyen követelésük? - Igen. - Amerikával szemben? - Nem. - Angliával szemben? - Nem. - Oroszországgal szemben? - Nem. - Hát akkor kivel szemben van követelésük? - Romániával szemben. - Akkor Romániának is hadat fognak üzenni? - Nem, uram. Szövetségesek vagyunk.
- A megkülönböztető rendelkezések ellenére a magyar zsidók élete 1944-ig nem volt közvetlen veszélyben. Magyarországon semmiféle pogromra attrocitásra nem került sor, ellentétben Romániával, Jugoszláviával, Szlovákiával, ahonnan deportálásuk is már 1942-ben megkezdődött. Ezen okok miatt kb. 100 000 zsidó menekült a környező országokból Magyarországra.
- Magyarország német megszállása után a legkülönbözőbb társadalmi rétegek és érdekcsoportok vezetőit tartóztatta le a Gestapo hazánkban a rendőrség segítségével. Peyer Károly (szoc. dem.), Chorin Ferenc, Goldberger Leó, gr. Sigray Antal, gr. Apponyi György került börtönbe. Bethlen István vidéki rokonainál keresett menedéket, Kállay Miklós pedig a török követségen kért menedékjogot.
|